A 2021-től hatályos KATA szigorítások következményeiről, az áttérési lehetőségekről szóló cikksorozatunk harmadik részében a gazdasági társaságokra vonatkozó adózási módokat járjuk körül.
Jelen cikkünk egy cikksorozat része. A KATA szigorítások sorozatunk első és második része itt olvasható.
KATA alóli kilépés lehetőségei
KATA adózást egyéni vállalkozó, egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és az ügyvédi iroda választhatja. Emiatt két részre kell bontanunk a KATA adózásból történő és más adózási formába történő átlépést is. Ennek megfelelően meg kell különböztetünk, egyéni vállalkozásokra vonatkozó, és gazdasági társaságokra vonatkozó átlépési szabályokat.
Társas gazdálkodók adózási lehetőségei:
A társas gazdálkodók esetén kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság választhatja a KATA-t. Mivel jelen cikkünk célja a jelenleg KATA alá tartozó vállalkozások adózási formáinak választási lehetőségének bemutatása, így az alábbiakban ezen két vállalkozási formára vonatkozó adózási módokat mutatjuk be.
A társas gazdálkodók alapvetően az alábbi három adónem közül választhatnak:
A társas vállalkozók alapvetően a társasági adó (továbbiakban: „TAO”) alá tartoznak.
A TAO esetén a bevételek és a költségek különbözete lesz az adózás előtti eredmény, melyet 9% TAO terhel. Az adóalapból a 9 % TAO levonása után jutunk el az adózott eredményhez, mely a gazdasági társaság adózott éves profitja. Ahhoz, hogy ezt a tulajdonosok magánszemélyként megkaphassák, még a megtermelt adózott eredmény kivételéről, az osztalékról kell dönteni.
A megtermelt eredmény akár részben, akár egészben kivehető osztalékként (ha nincs osztalékfizetési korlát érvényben a gazdálkodónál). Az osztalékként kivett megtermelt nyereséget 15 % SZJA és 15,5 % szociális hozzájárulás terheli, mely utóbbi értéke maximalizálva van évente. Maximuma 598 520 Ft/osztalékban részesülő tulajdonos. A szociális hozzájárulás maximumát csökkenti a bérként, megbízási díjként kapott jövedelem után már tárgyévben megfizetett szociális hozzájárulás.
A kisvállalati adó (továbbiakban: „KIVA”) a társas vállalkozások népszerű adóneme.
Ez esetben az adóalap – alapvetően – személyi jellegű ráfordítások összege. A szigorítások a KIVA-ra is vonatkoznak, így ezt 2021. január 1-jétől 11 % KIVA terheli majd, a mellékelt kalkulációs tábla már az új adómértékkel számol. A KIVA kiváltja a szociális hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Ugyanakkor amennyiben van a társaságból kivont jövedelem, úgy az a KIVA alapját növelő tétel.
Ezért kijelenthetjük, hogy a KIVA azon társaságoknak ajánlott, ahol nagy bérköltség, és ahol visszaforgatják a vállalkozásba a megtermelt jövedelmet.
Amennyiben osztalékfizetés mellett döntünk, úgy az osztalék is a KIVA alaphoz kapcsolódik, így utána is meg kell fizetni a 11 % KIVA-t, hasonlóan a személyi jellegű ráfordításokhoz. Az osztalékot itt is, mint a TAO esetén 15 % SZJA és 15,5 % szociális hozzájárulás terheli, mely utóbbi értéke maximalizálva van évente. Maximuma 598 520 Ft/osztalékban részesülő tulajdonos. A szociális hozzájárulás maximumát csökkenti a bérként, megbízási díjként kapott jövedelem után már tárgyévben megfizetett szociális hozzájárulás.
Egy gazdasági társaság akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha:
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben (azaz abban az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi) várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot;
- ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
- az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit. Az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
A kisvállalati adózásra való áttérés folyamata
A kisvállalati adózásra való áttérés nem igényel speciális adóalap-módosító tételeket. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie. Az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
A bejelentés, a megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A társas vállalkozások a fenti adónemeken kívül számos más adónem hatálya alá is tartozhatnak, ám a jövedelemre vonatkozó főadó a fentiek szerint kerülhet kiválasztásra.
Jelen cikkben nem térünk ki az esetlegesen felmerülő egyéb adónemekre pl.: az iparűzési adóra, innovációs járulékra, cégautóadóra, általános forgalmi adóra, és más kisebb, speciális esetben jelentkező adónemre.
Minden esetben javasoljuk – az adónem váltás komplexitása miatt – hogy keressen fel egy szakembert, aki segít a teljes kivitelezésben.
A cikksorozat összes része elérhető a Focus Audit honlapján.