Skip to main content

Előző cikkünkben kifejtettük a láncügyletek áfa rendszerbeli kezelését. Most a háromszögügyletet, mint a láncügyletek olyan speciális formáját vesszük át, amikor csak három szereplő vesz részt a láncban. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a háromszögügyletek tekintetében a jogalkotó egyszerűsítést tesz lehetővé általános forgalmi adón belüli kezelésük kapcsán.

A láncügyletek általános szabályai szerint a láncolaton belül egy értékesítés lehet csak adómentes. Az azt megelőző értékesítések az induló országában, míg az azt követő értékesítések az érkezés országában lesznek adókötelesek. Ez azt is jelenti, hogy ha több különböző tagállamban bejegyzett vállalat vesz részt az ügyletben, akkor:

  • az egyes szereplőknek áfa bejelentkezési,
  • valamint áfa bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik,
  • vagy az indulás helye szerinti tagállamban, vagy az érkezés helye szerinti tagállamban.

Az egyszerűsítés esetei

Azonban a háromszögügyletek esetében a törvény egyszerűsítést enged. Ennek  következtében a láncban résztvevő középső szereplőnek nem kell sem az induló országban, sem a célországban bejelentkezni adóalanyként. Ahhoz, hogy ezt az egyszerűsítést alkalmazhassuk, több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek a következők:

  • A háromszögügyletbeli egyszerűsítés csak az Európai Unión belüli láncügyletekre alkalmazható, amelyben a három szereplő egymástól eltérő EU-tagállami adószám alatt tevékenykedik.
  • A „B” szereplőnek nincs „C” tagállamában székhelye, telephelye, lakóhelye, illetve általában nem tartózkodik „C” tagállamában
  • „C” szereplő azt a közösségi adószámot használja az ügylet folyamán, amelyet az a tagállam adott ki, amelyikben a fuvarozás véget ér, vagyis „C” tagállam.
  • „A” fuvaroztat vagy „B” vevői minőségében fuvaroztat

Fontos azonban megemlíteni, hogy törvényi vélelem áll fenn amellett (Áfa törvény 27§ (2)), hogy ha a közbenső vevő „B” végzi vagy rendeli meg a fuvarozást, akkor mint vevő járt el, tehát az általa igénybe vett, a felé teljesített értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz. Főszabályként tehát úgy kell tekinteni, hogy az ilyen közbenső tag beszerzéséhez kapcsolódóan történik a fuvarozás, fuvaroztatás („A” és „B” közötti relációban). A közbenső szereplő abban az esetben nem minősül vevőként fuvarozónak, fuvaroztatónak, ha bizonyítja, hogy a termék küldeményenkénti feladását vagy fuvarozását eladóként végzi, illetőleg arra másnak eladóként adott megbízást.

  • „C” teljeskörű adófizető
  • „B” adózás alóli mentesülésének feltétele, továbbá, hogy:
    • „B” országban az összesítő nyilatkozatban szerepeltesse a háromszögügyletet, jelölve, hogy abban ő közbenső vevőként járt el,
    • valamint a számlát a számlázásra vonatkozó szabályok szerint állítsa ki, amelyben utaljon arra, hogy az ügylet utáni adókötelezettséget „C” adózó teljesíti

Az egyszerűsítés

A háromszögügyletbeli egyszerűsítés lényege, hogy a feltételek fennállása esetén az értékesítési lánc szereplői közül a középső „B” mentesül a végső vevő „C” országában való adófizetési és bejelentkezési kötelezettség alól. Hiszen „B” az érkezés országában nem telepedett le, és adószáma sincs. Itt ebben az esetben a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A „B” és „C” közötti termékértékesítésre jutó áfát a végső vevőnek, „C”-nek kell bevallania és befizetnie „B” szereplő helyett. A háromszögügylet szabályai azonban csak akkor alkalmazhatóak, ha vagy „A” fuvaroztat, vagy „B” vevői minőségében. Ennek az az oka, hogy így lesz csak a közösségen belüli adómentes értékesítés „A” és „B” között, és így lesz a „B” által lebonyolított termékértékesítés teljesítési helye a célországban. Csak így tud „B” helyett a „C” fordított adózás keretei között áfát befizetni. Ha „B” eladói minőségében szállítana, vagy „C” intézné a fuvart, akkor „B” termékértékesítése a feladás helyén, vagyis „A” tagállamában teljesülne.