A 2021-től hatályos KATA szigorítások következményeiről, az áttérési lehetőségekről szóló cikksorozatunk második részében az egyéni vállalkozásokra vonatkozó adózási módokat járjuk körül.
Jelen cikkünk egy cikksorozat része. A KATA szigorítások sorozatunk első részét elolvashatja az alábbi linken.
KATA alóli kilépés lehetőségei
KATA adózást egyéni vállalkozó, egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és az ügyvédi iroda választhatja. Emiatt két részre kell bontanunk a KATA adózásból történő és más adózási formába történő átlépést is. Ennek megfelelően meg kell különböztetünk, egyéni vállalkozásokra vonatkozó, és gazdasági társaságokra vonatkozó átlépési szabályokat.
Egyéni vállalkozások adózási lehetőségei:
Az egyéni vállalkozók az alábbi három (jövedelem jellegű) adónem közül választhatnak:
Amennyiben egy KATA adózás alatt tevékenykedő egyéni vállalkozó szeretne más adózási formába átlépni vagy a tételes költségelszámolást, vagy a költséghányad alkalmazását választhatja.
SZJA tételes költségek elszámolásával
Az egyéni vállalkozók alapesetben a személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban: „SZJA”) hatálya alatt állnak. Az SZJA szerinti adózás alapvető formája a költségszámlák tételes gyűjtésének alkalmazása. Ebben az esetben a megszerzett bevétel és az elszámolt költségek különbözeteként állapítjuk meg az adóalapot. Ez esetben számolnunk kell vezetői bérrel (vállalkozói kivéttel) is, vagyis legalább a garantált bérminimum összege (2020-ban: bruttó 210 600 Ft/hó) után be kell fizetnünk a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, azonban az SZJA-t csak a tényleges vállalkozói kivét után kell megfizetni. Így lehetőség van akár 0 Ft-os vállalkozói kivétet választani (a garantált bérminimum utáni járulék fizetés mellett).
A bevételek és tételesen gyűjtött költségek különbözeteként megállapított adóalap 9 % vállalkozói jövedelemadóval adózik, ám ez még csak a vállalkozás adózott jövedelme lesz, nem a tulajdonosé. Tételes költségelszámolás alkalmazása mellett a teljes vállalkozói osztalékalapot 15 % SZJA és 15,5 % szociális hozzájárulás terheli, mely utóbbi értéke maximalizálva van évente 598 520 Ft-ban. A szociális hozzájárulás maximumát csökkenti a vállalkozói kivétként (bérként), megbízási díjként kapott jövedelem után már tárgyévben megfizetett szociális hozzájárulás.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti a tételes költségelszámolás választásának joga.
SZJA költséghányad alkalmazásával
Az SZJA szerinti adózás egyszerűbb formája a költséghányad alkalmazása. Ebben az esetben a megszerzett bevétel (főszabály szerint) 40 %-át automatikusan költségként ismeri el a jogszabály, és a bevétel 60%-a után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. A költséghányad alkalmazása ugyanakkor csak 15 millió forint bevétel felsőhatárig válaszható. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszűnteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszűntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. A költséghányad választása esetén a tényleges költségeknek nincs hatása az adóalapra, akár több, akár kevesebb költségünk van, mint az automatikusan megállapított (főszabály szerint 40 %), minden esetben a bevételünk költséghányad levonása után fennmaradó része lesz az adóalap. Az adóalap után 15 % SZJA-t, összesen 18,5 % (társadalombiztosítási- és nyugdíj-) járulékot és 15,5 % szociális hozzájárulást kell megfizetnünk.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.
Mind a tételes költségek gyűjtésére alapuló, mind az átalányadózás alkalmazását alapvetően az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és az egyéni ügyvédek választhatják.
Az egyéni vállalkozók a fenti adónemeken kívül számos más adónem hatálya alá is tartozhatnak, ám a jövedelemre vonatkozó főadó a fentiek szerint kerülhet kiválasztásra. Jelen cikkben nem térünk ki az esetlegesen felmerülő egyéb adónemekre pl.: az iparűzési adóra, innovációs járulékra, cégautóadóra, általános forgalmi adóra, és más kisebb, speciális esetben jelentkező adónemre.
Minden esetben javasoljuk keressen fel egy szakembert, aki segít egy adónemváltás véghezvitelében.
A cikksorozat folytatása hamarosan elérhető a Focus Audit honlapján.