A lízingügyleteknek két típusát ismerjük: pénzügyi és operatív lízinget. Jelen bejegyzésünkben a pénzügyi lízinggel foglalkozunk, melynek két fajtája ismert: a nyílt és a zárt végű pénzügyi lízing. Melyik mit jelent és milyen kockázatokat rejtenek? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A lízingügyletek háromszereplős együttműködések: a vevő, a szállító és az őket összekötő lízingbeadó között jön létre az ügylet. Jellemzően azért van szükség az utóbbira, mert a vevőnek nem áll rendelkezésére az adott eszköz megvételéhez szükséges összeg és/vagy a szállító nem tudja olyan sokáig hitelezni a vevőjét, amíg ő előteremti az eszköz megvételéhez szükséges összeget. A lízingbeadónak az a szerepe, hogy megvásárolja az eszközt a szállítótól azért, hogy azt lízingbe adja a vevőnek, akit innentől lízingbevevőnek hívunk. A lízingbeadó a futamidő lejártáig a saját tulajdonában tartja az eszközt mintegy biztosítékként, ezzel egy időben kötelezettséget vállal arra, hogy az eszköz tulajdonjogát átengedi a vevőnek, amint ő az utolsó részletet is kifizette.
A pénzügyi lízing típusai: nyílt és zárt végű ügyletek
A pénzügyi lízing két típusát különböztetjük meg egymástól: a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. Közös bennük az, hogy a futamidő alatt az eszköz a lízingbeadó tulajdonát képezi, de a lízingbevevő könyvelésében szerepel, és amortizációt is ő számol el utána. A különbség köztük abban áll, hogy a futamidő végén a tulajdonjog kire száll át, vagy arról ki rendelkezhet. A tulajdonjog zárt végű pénzügyi lízing esetében a lejáratkor automatikusan átszáll a lízingbe vevőre, nyílt végű pénzügyi lízing esetében pedig a tulajdonjog a futamidő végén csak akkor száll át a lízingbevevőre, ha azt a felek a lejáratkor külön adásvételi szerződésben rögzítik. Zárt végű pénzügyi lízingügyletnél az áfa egy összegben visszaigényelhető a teljes vételárról kiállított számla alapján– kivéve a gépkocsilízing esetét –, míg a nyílt végű pénzügyi lízingnél az áfa a törlesztőrészleteknek megfelelő mértékben igényelhető vissza.
Személygépkocsik lízingügyletei
Manapság egyre elterjedtebb gyakorlat a személygépkocsik nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzése. Sokan nem tudják azonban, hogy ezek az ügyletek számos kockázatot rejtenek magukban a maradványértéktől kezdve a piaci érték meghatározásáig, amelyek a pénztárcánkat is kellemetlenül érinthetik. A nyílt végű pénzügyi lízing buktatóiról érdemes előre tájékozódni, mielőtt ilyen jellegű gépkocsivásárlásra szánjuk magunkat.
Személygépkocsit érintő lízingügyletnél az egyik legfontosabb dolog, amivel érdemes tisztában lenni, az az, hogy hogy a számviteli előírások szerint a személygépkocsit mint tárgyi eszközt nem lehet részletekben nyilvántartásba venni sem áfával, sem áfa nélkül. Az áfa-törvény szerint a zárt végű pénzügyi lízinget termékértékesítésnek lehet tekinteni, a nyílt végű ügyletet pedig szolgáltatásnyújtásnak. Zárt végű pénzügyi lízingnél a lízingbeadáskor a személygépkocsi számlázott piaci értékére fel kell számítani az áfát, és ez az áfa a lízingbevevőnél személygépkocsi esetében nem vonható le, a bekerülési érték része. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében csak az egyes törlesztő – kamat nélküli – részösszegekre kell az áfát felszámítani, és ez az áfa a lízingbevevőnél kezelhető úgy, mint a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó, amelynek 50 százaléka az áfa-törvény 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján 2019. január 1-jétől nem vonható le. Ez alól kivételt jelenthet az útnyilvántartás vezetése, mellyel növelhető a levonható áfa hányada az üzleti célú gépjárműhasználat arányában.
Hogyan könyveljük?
A törlesztőrészletekhez kapcsolódó le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a személygépkocsi bekerülési értéke nem növelhető, kizárólag nyílt végű pénzügyi lízing esetében.* A pénzügyi lízing végén – ha Felek így állapodtak meg – akkor az eszköz maradványértéken kerül adásvételre. A maradványérték személygépjárművekre vonatkozó nyílt végű pénzügyi lízingek esetén áfás, mely nem visszaigényelheti. Fenti gyakorlat révén a futamidő során szolgáltatás nyújtás, míg a végén termékértékesítés jön létre a nyílt végű pénzügyi lízingekkel. A maradványérték (termékértékesítés) áfa tartalmának vissza nem igénylésével kedvező helyzet jön létre: továbbértékesítés során sem keletkezik majd áfafizetési kötelezettség.
A lízingügylet magyar számviteli elszámolásánál érdemes számos egyéb dologra odafigyelni, ezekről ebben a cikkben lehet bővebben olvasni. Korábbi blogbejegyzésünkben pedig az IFRS, nemzetközi beszámolókészítési standardok lízingekre vonatkozó előírásait vettük górcső alá.
* „Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele” – Számviteli Levelek 403. szám (2019. április 4.), 7899. kérdésszám