A Parlament 2023. november 21-én elfogadta a 2024. és 2025. évi adótörvény változtatásait tartalmazó őszi adócsomagot. Az elfogadott őszi adócsomag alapján jelen szakmai cikkünkben összefoglaljuk a főbb módosításokat. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a módosítási javaslatokat adónemenkénti bontásban mutatjuk be, nagyobb hangsúlyt fektetve a társaságokat érintő változásokra.
1 Az általános forgalmi adót érintő jelentősebb változtatási javaslatok
1.1 Alanyi adómentesség kiterjesztése
Mivel 2025. január 1-től a belföldön letelepedett adóalany jogosult a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek, tehát sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. Ezzel együtt a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Ezzel összefüggésben az Áfatörvény kiegészül azzal, hogy nem gyakorolható majd levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany másik tagállamban teljesít, ha ebben a másik tagállamban alanyi adómentesként jár el.
1.2 Műalkotások Európai Unión kívülről történő beszerzésének kedvezményes áfamértéke
- január 1-jétől az Áfatörvény 8. mellékletében meghatározott műalkotásokra kedvezményes, 5%‑os áfamértéket kell alkalmazni az Európai Unión kívülről történő behozatal esetén.
1.3 E-nyugta és e-pénztárgép
2025-től bevezetésre kerül az e-nyugta és az e-pénztárgép. E-nyugta esetében a kibocsátott e-nyugtát a vevő a nyugtatárban érheti el vevői alkalmazás segítségével. A vevő kérésére papír alapú másolatot kell adni az e-nyugtáról.
Az e-nyugta kötelező adattartalma a következő lesz:
- az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- az alkalmazott adómértéknek megfelelő, bruttó összeghez képest számolt áfa százalék;
- adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
- a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.
Továbbá bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma az áfa-törvényhez. Így a számlához hasonlóan a nyugtát is lehet majd – a kibocsátást követően – módosítani. Nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a nyugta kötelező adatait és kétséget kizáróan az adott nyugtára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
Az e-pénztárgéppel kiállított nyugták, nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák, és számlával egy tekintet alá eső okiratok, azok kiállításával egyidejűleg, rendszeresen adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére.
1.4 Egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó adómentességek
Az Áfatörvény értelmében jelenleg mentes az adó alól a humán fogorvosi és fogtechnikusi tevékenységet ilyen minőségben végző által teljesített szolgáltatásnyújtás, illetve az ehhez kapcsolódó termékértékesítés. 2024. január 1-jétől a szabályozást pontosítják, miszerint a termékértékesítés körében az adómentesség a fogászati protézis értékesítésére terjed majd ki. Továbbá 2024. január 1-jétől az adó alóli mentesség köre kibővül a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítási tevékenységgel, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.
1.5 eÁfa
2024-től bevezetik az eÁfa-koncepciót és ennek köszönhetően három módon teljesíthető majd az áfa bevallási kötelezettség:
- hagyományos úton (NAV nyomtatvány használatával)
- az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból összeállított, elektronikus felületen kiajánlott bevallás módosításával, kiegészítésével, elfogadásával (eSzja mintájára);
- az adózó gépi interfész (gép-gép kapcsolat) útján továbbított bizonylat szintű adataiból összeállított bevallástervezet gépi úton történő jóváhagyásával.
Aki az utóbbi két megoldás valamelyike útján tesz eleget bevallási kötelezettségének, az mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól.
1.6 Virtuális esemény teljesítési helye (hatályba lépés: 2025. január 01-től)
Jelenleg kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt ténylegesen megrendezik. 2025. január 1-jétől azonban, ha az eseményen/rendezvényen a részvétel online történik, akkor a teljesítési hely meghatározására a főszabály vonatkozik majd, azaz a teljesítési hely az a hely lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, illetve ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van
1.7 Az építési-szerelési szolgáltatások esetén bővül a nyilatkozattételi kötelezettség (hatályba lépés: 2024. január 01-től)
Az e körbe tartozó szolgáltatásokat egyrészt „ingatlanra vonatkozó tevékenység” megjelöléssel látták el, másrészt a hatósági engedélyekről és bejelentésekről már nemcsak a megrendelőnek szükséges nyilatkoznia, hanem a szolgáltatásnyújtónak is, ha ez utóbbi munkájához kapcsolódik az engedély, a bejelentés.
2 Társasági adót érintő legjelentősebb változtatási javaslatok
2.1 Energiahatékonysági kedvezmény
A nemrég módosított Általános Csoportmentességi Rendelet alapján az elfogadott törvényjavaslat több ponton módosítja és több esetben inkább szigorítja az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó részletszabályokat, illetve új rendelkezéseket is bevezet ezzel kapcsolatban.
2.2 Költségekre vonatkozó szabályok módosítása
A Tervezet alapján változnak azokra a költségekre vonatkozó szabályok, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Amennyiben a jogdíjat és kamatköltséget egy olyan államban illetőséggel rendelkező vállalkozásnak vagy ott található telephelynek fizetik, amelyet adózási szempontból nem együttműködőnek minősítenek, vagy ahol az adómérték alacsonyabb a hazainál (beleértve azokat az államokat, ahol a társasági adó mértéke nulla), a vállalkozás nem vonhatja le azt, kivéve, ha bizonyíthatóan nem az adóelőny volt a költség felmerülésének fő célja. A vállalkozások bizonyíthatják a költségük valós gazdasági, kereskedelmi előnyét, melyet az éves bevallás benyújtásának napjáig, de legkésőbb annak határidejéig kell teljesíteniük.
2.3 Egyéb rendelkezések
Módosul az ellenőrzött külföldi társaság és a kapcsolt vállalkozás fogalma. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a nem ellenőrzött külföldi társaságok tekintetében az adómentes vagy nem adóköteles telephelyekre vonatkozó szabályok az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak vonatkozásában érvényesülnek, ha az illető állammal Magyarországnak az adómentességre vonatkozó egyezménye van. A módosítás értelmében ez a szabályozás egyszerűsödik, és bármely olyan külföldi személy esetében alkalmazható, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles.
A Tao tv. alapján a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor is létrejön, ha az adózó és egy más személy viszonyában közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedés, tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. Ez a 25 százalékos részarányra vonatkozó feltétel már nem csak az „adózó és más személy” vonatkozásában fog kapcsolt viszonyt létrehozni, hanem azon harmadik személy viszonylatában is, amely „az adózóban és más személyben jogosult” közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre, nyereségrészesedésre.
2.4 Kutatás-fejlesztés adókedvezménye
A törvény kiegészül egy új K+F adókedvezmény jogcímmel, amely adókedvezmény a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül, azonban azzal nem csak a globális minimumadó alanyok élhetnek.
Az új K+F adókedvezmény az adózó alapkutatás, alkalmazott kutatás, valamint kísérleti fejlesztés tevékenységére, az ehhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre tekintettel, először a 2024. adóévben lesz alkalmazható. Az elszámolható költségek köre azonban szűkebb, mint amit az adózók a K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, de nem haladhatja meg az egyes euró alapú határértékeket, amely az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Újdonság, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a fel nem használt adókedvezményt az adózó készpénzre váltsa.
Továbbá megváltozik az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is, az új K+F jogcím minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és akár nullára is lehet csökkenteni vele a társasági adót.
2.5 Bejelentett részesedés
Az adózó 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az adóhatóságnak feltéve, hogy a részesedés megfelel a bejelentett részesedés fogalmának. E szabály választása esetén a részesedés tényleges, szakértő által meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20%-a társasági adóalapot képez.
3 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt érintő tervezett módosítások
3.1 Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.
3.2 KIVA alanyiság újra választása
A módosítás alapján lehetőség nyílik a kisvállalati adózást folytató cégek átstrukturálására. A jelenlegi szabályi struktúra alapján a KIVA szerint adózó társaságok nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA alapján történő adózás lehetőségét, ráadásul két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A módosítás alapján a jövőben egy szűk körben ez mégis lehetővé válna, mert mennyiben az adóalanyiság a Tao törvény szerint kedvezményezettnek nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnik meg, akkor az érintett cégnek van lehetősége újból választani az adóalanyiságot. Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnál, feltéve, hogy az adóalanyiság újra keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Az adóalanyiság ebben az esetben az egyesülés vagy szétválás napját követő nappal lép életbe. Továbbá az ilyen adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában lenne jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.
3.3 KIVA alanyiság megszűnése
A Tervezet kibővíti a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon.
4 Helyi iparűzési adó
Az elfogadott törvény a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) 2024. év eleji indulására tekintettel bevezeti az érintett gyártók, forgalmazók fogalmát. Továbbá alkalmazkodva a kapcsolódó számviteli szabályok változásához, meghatározza az érintett gyártók és forgalmazók esetében a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének számítási módját. A számítás következtében a visszaváltási díj sem a nettó árbevételüknek, sem pedig az eladott áruk beszerzési értékének nem lesz része, így a helyi iparűzési adójuk alapját sem képezi majd.
A globális minimumadó szabályairól szóló törvény alapján, ha a vállalkozó él a K+F tevékenységére tekintettel igénybe vett társasági adókedvezménnyel, akkor helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével a 2023. december 31-től kezdődő évek vonatkozásában.
5 Személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítási javaslatai
5.1 Az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével kapcsolatban életbe lépő változások
Változik a magánszemélyek külföldről szerzett jövedelmeinek adózása. A hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménye a jövedelem- és a vagyonadók területén. Ez a szabály azoknak a magánszemélyeknek okoz kellemetlenséget, akik amerikai értékpapírokkal rendelkeztek, tekintettel arra, hogy az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény már csak 2023 év végéig alkalmazható.
Az értékpapír ügyletekre, illetve a kamatjövedelmekre ugyanakkor nem kell alkalmazni az egyéb jövedelmekre vonatkozó előírásokat, ha az értékpapírt kibocsátó/kamatot fizető OECD államban rendelkezik székhellyel.
Az értékpapír ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügylet lesz akkor is, ha OECD államban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató nyújtja.
5.2 Szja-t érintő egyéb változások
- A kifizetőnek csak negyedévente kell bevallani és befizetnie a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások utáni adóterheket.
- Módosult az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének az időpontja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. A tervezet azt javasolja, hogy ilyenkor ne a szolgáltatás teljesítési időpontja, hanem a számla rendelkezésre állása váltsa ki az adókötelezettséget.
- Adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
- A Tervezet szerint a munkáltató az eddigi egy helyett évente akár három alkalommal is adhat majd csekély értékű ajándékot, amely a minimálbér 10%-nál nem lehet nagyobb értékű termék vagy szolgáltatás. A juttatás továbbra is egyes meghatározott juttatás lesz.
- A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében, az ilyen játékokon elért nyeremény adómentes lesz.
- A 30 év alatti gyerekes nők adómentességénél változik a benyújtandó dokumentumokra vonatkozó szabályi rendelkezések, illetőleg kibővítették azok körét, akire tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó, növelt összegű családi adókedvezményt lehet igénybe venni.
- Módosult az előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye.
6 Eljárásrendet érintő törvények
6.1 Az adózás rendjéről (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról (Air) szóló törvény szóló törvény változásai
Az Art. módosításának következtében a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, annak kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni.
Az Art. módosítása 2024. január 1-től egységesíti az önkormányzati és az állam adóhatóság által az adótartozással rendelkező személyek közzétételére vonatkozó értékhatárt.
Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező vállalkozási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet nevét közzé teheti (a jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár jogi személy esetén egyszázezer, természetes személy esetén ötvenezer forint).
Az adóeljárási szabályok kiegészülnek az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezésekkel, amelyek 2024. július 1-jével lépnek hatályba. Az Art. e-pénztárgépekre vonatkozó új szabályai meghatározzák az adóhatóság engedélyezési és ellenőrzési jogosultságait, valamint azt, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.
Az Áfa-tv. változásával kapcsolatosan – amely lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy az Európai Unió más tagállamában válasszák az adómentességet – erről az érintett adóalanyoknak tájékoztatniuk kell a magyar adóhatóságot. Az adóhatóság a nyilatkozatot tevő adóalanyt egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti – az Air. úgy módosul, hogy ha az egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja.
A módosítás más, kisebb kiegészítéseket is tartalmaz, így bekerül a jogszabályba egy új ellenőrzési határidő, amely szerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
Kiegészül továbbá az ellenőrzés megindítása azzal a szabállyal, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.
6.2 Adóvégrehajtás
A jövedelem végrehajtásra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy ha az adóhatóság a jövedelem-letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelem-letiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
7 Nemzetközi adózást érintő fontosabb változások
7.1 Az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnésével kapcsolatos változások
A 2024. január 1-től hatályát vesztő amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazható lesz, a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre, míg az egyéb adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.
7.2 CbC riport személyi kör bővülése
További 7 állam csatlakozott az országonkénti jelentések (CbC riport) cseréjéről szóló multilaterális megállapodáshoz. Magyarország a jövőben a Feröer-szigetekkel, Kenyával, Libériával, Montserrattal, Pápua Új-Guineával, Thaifölddel és Ukrajnával kiegészülve már 73 állam illetékes hatóságaival folytat automatikus információcserét a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységének és adózásának országok közötti megoszlását jellemző mutatókról.
7.3 A platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségével (DAC7-tel) kapcsolatos módosítások
A Tervezet további pontosításokat tartalmaz a tagállamok közötti közigazgatási együttműködést szabályozó, 2022. december 31-ével átültetett 2021/514-es tanácsi irányelv (DAC7) alkalmazása esetén.
8 Egyéb adónemeket érintő változások
Fentieken túl a jövedéki adóban módosulnak az adófelfüggesztési eljárás szabályai az EU-n belüli szállítás esetén.
Szociális hozzájárulási adót érintő módosítás, hogy 2024. január 1-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (tehát Szerbia és Ukrajna) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet. Továbbá az elfogadott törvénymódosítás alapján 2023. december 31-jétől a kifizető nem vehet igénybe a K+F tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az adóévre a K+F tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.
A reklámadó hatályos szabályai szerint az adó felfüggesztése 2023. december 31-én lejár. Az őszi adócsomagban megszavazott módosítások értelmében 2024. december 31-ig azonban továbbra sem kell reklámadót fizetni.
Kérdés esetén javasoljuk egy szakember felkeresését, aki segít a tájékozódásban.