A parlament elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításól szóló 2023. évi LXXXIV. törvényt, ami azt jelenti, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerül a globális minimumadó. Jelen szakmai cikkünkben bemutatjuk a globális minimumadó alapvető szabályait, valamint azt, hogy mire kell készülniük az érintett vállalkozásoknak.
A globális minimumadó szabályok (GloBe) célja, hogy nemzetközi szinten visszaszorítsák az adóversenyt egy egységes minimum nyereségadó kulcs (15%) bevezetésével, amelynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok és az Európai Unió tagállamaiban működő nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai.
Hatály
A globális minimumadó szabályozási körébe a Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan csoporttagok tartoznak, amelyek olyan multinacionális vállalatcsoport, vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai, amelyek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri, vagy meghaladja a 750 millió eurót. Amennyiben forintban állnak rendelkezésre az adatok, a konverziót az Európai Központi Bank által közzétett előző év decemberi átlag euró árfolyamán kell elvégezni.
Adó mértéke
A vonatkozó szabályozás az elvárt nyereségadót (ETR) 15 százalékos szinten rögzíti. Az adó mértékének kiszámításakor ugyanakkor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is (együttesen „lefedett adók”). A GloBe szabályok alapján alacsony adóterhelésűnek azok az államok minősülnek, ahol az illetőséggel bíró csoporttagra vonatkozó tényleges adómértéke (ETR) alacsonyabb, mint a 15 százalékos minimum adómérték.
A szabályozás logikája
A szabályozás alapja az, hogy meghatározza a tényleges adókulcsot (ETR). Az ETR nem más, mint az adott országban működő csoporttagok kiigazított lefedett adójának (ahogy említettük ez Magyarországon a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója együttesen) és GloBE jövedelmének („elismert nyereség”) (a magyar szabályok szerint: „elismert nettó eredmény”) hányadosa. Amennyiben az ETR az elvárt 15% nyereségadó szint alatt marad, akkor kiegészítő adófizetésre van szükség.
Beszedési mechanizmus
Amennyiben egy csoport az adott országban az ETR számítás alapján az adott év vonatkozásában aluladóztatott (azaz az ETR nem éri el a 15%-ot), úgy kiegészítő adó megállapítására és fizetésére válik kötelezetté. Ennek beszedési mechanizmusa három pilléren nyugszik, amelyek a magyar minimumadó törvénybe is átültetésre kerültek összhangban az Irányelv rendelkezéseivel
.Az adó beszedésére a következő három módszer létezik:
- a jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR),
- az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) és
- az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) szabály.
Az IIR alapján a Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak kell saját maga, valamint az összes alacsony adóterhelésű belföldi és külföldi csoporttagjára vonatkozóan megállapítani és megfizetni a kiegészítő adót (a részarányok figyelembevételével).
Az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) az IIR szabály kiegészítése abban az esetben, ha a végső anyavállalat egy olyan Európai Unió tagállamán kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IIR szabályt, vagy az kizárt szervezetnek minősül a GloBE szabályok szempontjából. Az aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabály csak 2025. január 01-től válik alkalmazandóvá Magyarországon
A harmadik módszer az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT), mely lehetővé teszi, hogy az alacsony adóterhelésből adódó kiegészítőadó-bevételeket az adott ország maga szedhesse be. Amennyiben erre mégsem kerül sor, az első két mechanizmus együttesen biztosítja, hogy az alacsony adóterhelésű országok vonatkozásában a kiegészítő adó megfizetésre kerüljön a végső anyavállalat vagy más csoportcég illetősége szerinti joghatóság adóztatási joga által.A minimum adótörvény alapján Magyarország bevezeti a QDMTT szabályokat, azaz helyi szinten szedi be a kiegészítő adót. A QDMTT minden alacsony adóterhelésű (15% effektív adókulcsot el nem érő) csoporttagra kiterjed.
A harmadik módszer az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT), mely lehetővé teszi, hogy az alacsony adóterhelésből adódó kiegészítőadó-bevételeket az adott ország maga szedhesse be.
A magyar szabályozás a QDMTT jogintézményének alkalmazásán felül alkalmaz egy ezzel kapcsolatos mentesítési szabályt is (safe harbour) melynek történő megfelelés esetén a külföldi joghatóságoknak úgy kell tekinteni, hogy aluladóztatás esetén Magyarországon minden esetben megállapításra kerül a GloBE szabályokkal összhangban a kiegészítő adó. Ebben az esetben a külföldi joghatóságok Magyarország vonatkozásában nem alkalmazhatják az IIR és UTPR szabályokat.
A QDMTT szabályozás az alkalmazandó számviteli sztenderdet is meghatározza. Ha a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte (társasági adókötelezettség hiányában), akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi pénzügyi számviteli standard szerint szükséges meghatároznia (azaz IFRS vagy magyar számviteli standard alapján).
Amennyiben nem minden belföldi csoporttag azonos helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait (pl. IFRS és HAS vegyesen), vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a csoport által alkalmazott adóévtől, főszabály szerint a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott standardot szükséges alkalmazni.
GloBE jövedelem meghatározása
A jogszabály szerint a globális minimumadó alapjának meghatározásakor a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségét / veszteségét (ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt) kell kiindulópontnak venni.
A HAS vagy IFRS szerinti „adózott eredmény” -hez kapcsolódóan számos adóalapmódosító tétel kapcsolódik, így többek között ki kell igazítani az adóalapot a nettó adóráfordítás összegével, egyes eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó eredményhatással, egyes el nem ismert költségekkel, ráfordításokkal, korábbi időszaki hibákkal és a számviteli alapelvek változtatásának hatásaival stb.
Lefedett adók azonosítása
A tényleges adómérték számításának következő lépése a lefedett adók körének meghatározása. A lefedett adókat szintén szükséges kiigazítani állandó, vagy átmeneti módosító tételekkel. A kiigazításnál különösen fontos a halasztott adó elszámolása, amely a számviteli és az adózási eredmény közötti különbözeteket számszerűsíti. A halasztott adóhoz kapcsolódóan fontos azt is megemlíteni, hogy a számviteli törvény is módosult a halasztott adók kimutatásával kapcsolatos szabályokkal.
ETR meghatározása
Ahhoz, hogy egy adott csoport aluladóztatottnak minősüljön, a vállalatcsoport tényleges adómértékét (ETR) szükséges kiszámítani (joghatósági szinten), melynek összetevői az elismert nyereség, valamint a lefedett adók a meghatározott módosító tételekkel.
Amennyiben egy államra vonatkozó tényleges adómérték 15%-ot nem éri el, akkor a vállalatcsoportnak kiegészítő adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
Kiegészítő adó elszámolása
A kiegészítő adót a társasági adóval és a KIVA-val azonosan kell elszámolni (vonal alatti tételként).
Adminisztrációs kötelezettségek
Ha a csoporttag a kiegészítő adó alanyává válik, köteles erről bejelentést tenni az állami adó- és vámhatóság részére, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja az MNE csoportot vagy nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.
Emellett a belföldi csoporttag a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás benyújtására és adatszolgáltatásra is kötelessé válik, amelyet szintén az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, a kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.
A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást főszabály szerint legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a kiegészítő adót is ezen határidőn belül kell megfizetni. Az átmeneti év kapcsán a törvény az OECD szabályokkal összhangban könnyítést tartalmaz, mely esetben a határidő 18 hónap.
Amennyiben az Önnek vagy cégének kérdése van a globális minimumadó vagy más adókérdés kapcsán, kérje szakértőink segítségét! Társaságunk áll az Önök rendelkezésre.