A tőketartalék értelmezése
A számviteli törvény a saját tőke elemei között a tőketartalékot úgy kezeli, mint amely összeget a tulajdonosok (tagok) tartósan a társaság rendelkezésére bocsátottak. A számviteli adatokra épülő, megbízható és valós összképet mutató beszámolót hasznosítók számára a mérlegben kimutatott saját tőke legalább annyira fontos, mint a jegyzett tőke. A Polgári Törvénykönyv – a számviteli törvényhez hasonlóan – elsősorban a saját tőkéhez köti különböző előírásait. A saját tőkén belül tartós elem a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is, változó elem az adózott eredmény, és az üzleti éven belül jellemzően nem változó elem az eredménytartalék.
A tőketartalék csökkentése
Ha a jegyzett tőke leszállítására tőkekivonással sor kerül, arról a hitelező is értesül. A hitelező joggal számolhat azzal – a számviteli előírások ismeretében -, hogy a tőkeleszállítással egyidejűleg a jegyzett tőkét meghaladó sajáttőke-elem (tőketartalék, eredménytartalék) arányosan kerül csak kivonásra. Ha a jegyzett tőke leszállításához nem arányosan kapcsolódik a tőketartalék, az eredménytartalék kivonása, akkor a saját tőke szerkezete érdemileg megváltozhat, amire a hitelezők nem számíthattak, ami közvetlenül vagy közvetett módon sértheti a hitelezők érdekeit.
Az arányos leszállítás a tulajdonos érdeke
A jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonásnak a jegyzett tőke leszállításával arányos volta, szükségessége valójában a tulajdonosoknak is az érdeke. A jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállítása gyakran nem mindegyik tulajdonost érinti (például a társaságtól megváló tulajdonossal való elszámoláskor). Ha a törvény az arányostól eltérő tőketartalék-kivonást is lehetővé tenné, akkor az a tulajdonos, aki kilép, az arányostól többet vagy kevesebbet kaphatna, míg a társaságban maradó tulajdonosokra az arányosnál kevesebb vagy több jutna. Ez az egyszemélyes társaságnál ugyan nem jelentene problémát, de ott is a hitelezői érdek sérülése jelentkezne.
Az arányos felosztásra példák a Ptk.-ból
A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése szerint: a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani elrendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg.
A Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdése szerint: A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. (A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás a jogutód nélküli megszűnés sajátos esete, valójában részbeni megszűnés jogutód nélkül.)
Forrás: Számviteli Levelek 393. száma, 2018. október 11., 7737. kérdésszám alatt