Az építőiparban tevékenykedő projektcégek esetében sok esetben gondot okoz a helyi iparűzési adó kiszámítása, hiszen nem egyértelmű hogyan kell értelmezni az alvállalkozói teljesítéseket, illetve hogyan kell kezelni az árbevételt, mely sok esetben csak a munkák és a felmerülő költségek után, akár a következő évben realizálódik. Hogyan hat ez az építőipari projektcégekre?
Az alábbi cikkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat a könnyebb tájékozódás érdekében.
A helyi iparűzési adó számítás kapcsán fontos tudni, hogy mindig az adott évi a számviteli törvény szerint elszámolt anyagköltség, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás és az alvállalkozói teljesítések értéké az, ami az árbevétellel szemben elszámolható, mint csökkentő tétel. Évek között áthúzódó projektek esetén – feltételezve, hogy az árbevétel csak a projekt végén kerül elszámolásra – azonban jelentős összegű adóteherrel járhatott abban az évben, amikor az árbevételt elérte a cég, azonban az önköltségnek csak egy részét tudta érvényesíteni már.
Ugyanakkor a 2020-as számviteli törvény-változásoknak köszönhetően a projekt-elszámolások változtak, hiszen a teljesítési fok alapján el kell számolni projektekhez kapcsolódó árbevételt és a költségeket egyaránt.
Ez a helyi iparűzési adó szempontjából kedvező lehet, mivel így az évek között arányosan, a valós adókötelezettségnek megfelelő adóteher kerül elszámolásra a projekt teljes élettartama alatt.
Azonban fontos felhívnunk a figyelmet egy nagyon fontos tényezőre. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint bár a helyi iparűzési adó alapját csökkenti a közvetített szolgáltatásnak nem minősülő alvállalkozói teljesítmények értéke, de csak akkor, ha az alvállalkozói teljesítések értéke megfelel a Htv. 52. §-a 32. pontjában rögzített követelményeknek. Tehát az olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
Htv. 52. §-a 32. pontja: alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
Abban az esetben, ha a fővállalkozó az építési-szerelési munkáknál vállalkozási szerződéssel foglalkoztat alvállalkozókat, de a lakásokat, üzleteket, garázsokat rögtön a vevői részére fogja értékesíteni, akkor a vevőkkel csak a Ptk. szerinti adásvételi szerződést és nem vállalkozói szerződést tud kötni. Tehát ezen teljesítések a Htv. szerint nem tekinthetőek alvállakozói teljesítéseknek. Így az eladási árként elszámolt árbevételt ezen vállalkozók által számlázott összeggel – a helyi iparűzési adó alapja megállapításánál –csökkenteni nem lehet.
Kérdés esetén javasoljuk egy szakember felkeresését, aki segít a tájékozódásban.
További információk elérhetőek a Focus Audit honlapján.