Már sokszor hallottunk róla, sok cikket olvastunk, de nem biztos, hogy teljesen összeáll a fejünkben miről is van szó igazából? Alábbi cikkünkben szeretnénk összefoglalni tulajdonképpen mi is az a transzferár és mit is kellene dokumentálnunk?
Abban az esetben, amikor egy tulajdonosi körbe, érdekkörbe több vállalkozás is tartozik, azaz vállalatcsoportról vagy cégcsoportról beszélünk, akkor – mivel a döntéshozatal jellemzően egy kézben összpontosul – olyan döntések születhetnek, melyek a piaci viszonyoktól eltérőek lehetnek. Legjellemzőbb példája ennek az ár, hiszen vállalatcsoporton belüli cégek egymás közötti árai sokszor eltérnek a piaci áraktól, ami az egyes cégek jövedelmezőségét, profitját és eredményét befolyásolja, ami kihatással van az adófizetési kötelezettségükre is. Fontos olyan ügyletekre is gondolni, ahol ingyenesen, térítésmentesen kerül át termék, szolgáltatás vagy akár tárgyi eszköz, ingatlan a cégcsoport egyik vállalatától a másikba. Ez a tulajdonosoknak természetes, hiszen ők cégcsoport szinten gondolkodnak, de jogilag és adózás szempontjából a cégek külön-külön entitásnak minősülnek, így fontos a cégeknél az ilyen jellegű ügyleteket külön-külön is megvizsgálni, és amennyiben szükséges adóalap korrekciót végrehajtani.
Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?
Egy példán keresztül nézzük meg, hogy alakulhatnak az árak és az adófizetési kötelezettség vállalatcsoporton belüli és független felek között ugyanazon ügylet esetében.
Cégcsoport 1
„Cégcsoport 1” vállalat által gyártott terméket értékesít kapcsolt vállalatának „Cégcsoport 2” vállalatnak, valamint „Független” vállalatnak is. Mindkét cégnek 1.000-1.000 db terméket ad el. A piaci ára a terméknek 80.000 Ft/db, azonban a kapcsolt félnek a terméket olcsóbban 60.000 Ft-os darabáron értékesíti, így segítve saját cégcsoporton belüli vállalatát.
| Cégcsoport 1 | Kapcsolt vállalatnak történő értékesítése esetén | Független vállalatnak történő értékesítése esetén |
| Bevétel | 60 000 000 | 80 000 000 |
| Költség | 40 000 000 | 40 000 000 |
| Adózás előtti eredmény | 20 000 000 | 40 000 000 |
| Társasági adó (9%) | 1 800 000 | 3 600 000 |
A fenti táblázatból nagyon jól látható, hogy a kapcsolt vállalatával szembeni alacsonyabb ár „Cégcsoport 1” vállalatnál alacsonyabb adófizetéssel járt, mintha piaci áron adta volna el a terméket. Amennyiben ezt „Cégcsoport 1” vállalat felismeri, az adóalapját korrekciózza, vagy már az árak meghatározásakor figyelemmel van arra, hogy piaci árakat alkalmazzon a kapcsolt vállalataival szemben is – azaz előre tervez az adóval – így a kapcsolt felek közötti ár piaci ár lesz, nem lép fel adóhiány és egy későbbi esetleges adóhatósági ellenőrzés sem tesz semmilyen megállapítást. Sajnos, ha erre a vállalatcsoport nem gondol, egy utólagos adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és bírságot állapíthat meg, ami sokkal nagyobb terhet jelenthet a vállalatcsoportnak.
Cégcsoport 2
Természetesen egy árkorrekció „Cégcsoport 1” vállalatnál magasabb adóterhet jelentene, de nézzük meg „Cégcsoport 2” esetében hogyan alakulna az adókötelezettség ha a fenti példánál maradva 1.000 db terméket vásárolna a kapcsolt vállalatától 60.000 Ft/db kedvezményes áron, vagy 80.000 Ft-os piaci áron, ha feltételezzük, hogy ezen terméket kiskereskedelmi forgalomba hozza és 90.000 Ft-os áron értékesíti kiskereskedelmi partnereinek.
| Cégcsoport 2 | Kedvezményes áron vásárolt termék | Piaci áron vásárolt termék |
| Bevétel | 90 000 000 | 90 000 000 |
| Költség | 60 000 000 | 80 000 000 |
| Adózás előtti eredmény | 30 000 000 | 10 000 000 |
| Társasági adó (9%) | 2 700 000 | 900 000 |
„Cégcsoport 2” vállalatnál fordítva áll fenn a reláció, hiszen ha alacsonyabb áron vásárolja meg a terméket magasabb is lesz az adófizetési kötelezettsége. Jelen esetben pontosan 1.800.000 Ft-val fizet többet, pont annyival, amennyivel a „Cégcsoport 1” vállalat kevesebbet fizetett.
Ha a felek kiigazítják a társasági adóalapjukat úgy, mintha piaci áron számoltak volna el egymással, akkor az összes csoportszintű társasági adófizetési kötelezettség ugyanúgy 4.500.000 Ft lenne. Vagyis megfelelő adótervezéssel az adófizetési kötelezettség pont ugyanakkora lenne, csak ott merülne fel, ahol az elvárt, így egy későbbi adóhatósági ellenőrzés sem tárna fel adóhiányt a cégcsoport egyik vállalatánál, úgy hogy igazából a másik vállalat megfizette azt.
Jogszabályi háttér
A kapcsolt felek közötti transzferárak piaci áraknak történő megfelelőségét a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv) 18. §-ban rendelkezik a kapcsolt vállalatok közötti árak piaci árra történő módosításáról, illetve arról, milyen módszerrel lehet meghatározni a piaci árat. A társasági adó törvény értelmében az adóalanyoknak – pár kivétellel – a piaci árat meg kell határozniuk minden esetben. Illetve ezen felül a 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletnek megfelelően bizonyos esetekben a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége is van az adózónak. Ez nevezzük transzferár nyilvántartási kötelezettségnek.
Attól, mert egy adott adóalanyra, vagy egy adott ügyletre nem kell az NGM rendeletnek megfelelő részletes transzferár nyilvántartást készíteni, még lehet, hogy a társasági adó törvény értelmében meg kell határozni a piaci árat, amit le is kell dokumentálni egy későbbi adóhatósági ellenőrzés érdekében. A piaci ár dokumentálásának az egyik legmegfelelőbb eszköze a transzferár nyilvántartás vagy más néven transzferár dokumentáció (melyre –ahogy azt már említettük – bizonyos esetekben részletes, a 32/2017. NGM rendeletnek megfelelő tartalmú transzferár nyilvántartást kell készíteniük a vállalkozásoknak)
Az NGM rendelet által előírt transzferár nyilvántartási kötelezettség elmulasztása esetén 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Kapcsolódó jogszabályok
Azonban nem csak a társasági adó törvény rendelkezik piaci ár meghatározásáról. Az adózás rendje általánosságban előírja, hogy minden társaságnak, biztosítania kell azt, hogy az adózási elszámolásait, adókalkulációit a szokásos piaci árnak megfelelően alakítsa ki minden kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciója esetében:
“A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”
Azonban ez az elv nemcsak az adózás rendjében vagy a társasági adó rendszerében (Tao. tv. 18. §), hanem más adónemek tekintetében, például: helyi iparűzési adó, általános forgalmi adó, stb. is megjelenik. Ennek fényében különösképpen fontos, hogy a cégcsoporton belüli vállalatok figyeljenek ezen kötelezettségük teljesítésére. Időben elkészítsék a szükséges dokumentációkat annak érdekében, hogy a transzferárakra vonatkozó követelményeknek teljeskörűen megfeleljenek és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés folyamán transzferárakra vonatkozó adóhiány ne kerüljön feltárásra.
A társasági adótörvény értelmében az adóalany a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
A transzferár dokumentáció készítésének határideje
Szeretnénk felhívni azonban arra a figyelmet, hogy Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kihirdetésre került a rendelet, amely 2020. szeptember 30-ig haladékot adott a vállalatok éves adókötelezettségeivel és a beszámoló közzétételével kapcsolatban, a koronavírus járványra tekintettel. Ennek megfelelően a társasági adó megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség, továbbá a társasági adó éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettség, illetve a transzferár-dokumentációs kötelezettség határideje 2019-es évre vonatkozóan 2020. szeptember 30.
Ennek értelmében még nem késő most sem átgondolni, és ha szükséges, elkészíteni a transzferár dokumentációt! Társaságunk referenciái között transzferár dokumentáció készítés is szerepel. Amennyiben az Ön cége is kötelezett lehet transzferár nyilvántartás készítésében kérje szakértőink segítségét! Társaságunk áll az Önök rendelkezésre a transzferár dokumentációs kötelezettség vizsgálata, és amennyiben szükséges a nyilvántartás elkészítése terén.