Cikksorozatunk első részében végigvettük az adófelajánlás szabályait. Azonban a társasági adó rendszerében lehetőség van közvetlen látvány-csapatsport támogatásra is (hétköznapi nyelven sporttámogatásra). Cikksorozatunk második részében a közvetlen látvány-csapatsport támogatás szabályait járjuk körül.
Látvány-csapatsport támogatás szabályai (sporttámogatás)
A látvány-csapatsportok (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, valamint a röplabda sportág) ún. „közvetlen” támogatása alapján társasági adókedvezmény vehető igénybe, melynek összege a támogatási igazolásban szereplő összeg (de legfeljebb adóévenként a számított adó 70%-a; itt fontos megjegyezni, hogy a támogatás által igénybevett adóalap csökkenés utáni adó 70%-a). A kedvezmény érvényesítésére összesen 9 év áll rendelkezésre, mivel arra első ízben a támogatás adóévében, utoljára a támogatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévében van lehetőség.
A támogatás két részből áll, melyekre eltérő szabályok vonatkoznak.
Alaptámogatás:
Az alaptámogatás a vállalkozó által megjelölt összeg, annak juttatásáért a vállalkozó nem jogosult ellenszolgáltatásra, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az alaptámogatás ráfordításként elszámolt összege egyrészt az adóalapnál elismert költség, másrészt a támogatás teljes összege a társasági adó összegéből is levonható, így a támogató társaságiadó-kötelezettsége csökken.
Adókedvezményre jogosító támogatásban részesíthető:
- a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége,
- a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is –,
- a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet,
- a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány,
- a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (Magyar Olimpiai Bizottság, MOB).
Szerződés:
A vállalkozás elsőként ún. támogatási szándéknyilatkozatot kell, hogy adjon a támogatásban részesítendő szervezet részére, ez ugyanis feltétele a támogatási igazolás kiállításának. A támogatási szándéknyilatkozat akár egy dokumentumba is foglalható a támogatási szerződéssel. Ezután egy támogatási szerződést köt a vállalkozó és a kedvezményezett szervezet, ebben kerül megjelölésre a támogatási jogcím és a támogatás összege, illetve a támogatás fogadására szolgáló fizetési számla is.
Igazolás:
A támogatási igazolás megléte az adókedvezmény érvényesítésének a feltétele, ezért arra kiemelt figyelmet kell fordítani. A támogatási igazolást
- a szakszövetségek és a MOB támogatása esetén az említett szervezetek kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter;
- minden egyéb, támogatásra jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége
állítja ki a vállalkozás részére. A kiállításnak több feltétele van, ilyen például, hogy az arra irányuló kérelemnek a kedvezményezett szervezet általi benyújtásakor a vállalkozásnak ne legyen lejárt köztartozása.
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás:
Az alaptámogatáson felül a támogatást nyújtó vállalkozás köteles ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatást is teljesíteni, melynek minimális összege legalább az alaptámogatás összegének a társasági adókulccsal (jelenleg 9%-al) számított értékének 75%-a. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásért – az alaptámogatással ellentétben – a vállalkozó ellenszolgáltatásra tarthat igényt, ebben az esetben szponzorációról állapodnak meg a felek. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja
- a támogatást nyújtó döntése szerint vagy a támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány,
- a MOB támogatása esetén pedig a MOB.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege az adóalapnál nem elismert költség, vagyis adóalap-növelő tétel.
Felhasznált irodalom: NAV információs füzet: TAO-FELAJÁNLÁS 2023
Kérdés esetén javasoljuk egy szakember felkeresését, aki segít a tájékozódásban.